2009. június 27., szombat

'90-es évek eleje

1993-at írtunk. Akkortájt sokat hallgattam a Rock FM nevű szlovák rádióadót. Ez egyébként állami adó volt és ma is az (gyengébbek kedvéért, mint nálunk a Petőfi, vagy a Kossuth). Viszont zeneileg sokkal előrébb jártak, mint idehaza. Szerda esténként szólt ezen az adón a DJ Special című műsor. Este 8-tól egészen 10 óráig kápráztatott el színvonalas klubzenékkel. Csak azért mondom most ezt, mert a héten eszembe jutott egy dal, amit ott hallottam először és igazából azóta sem mindezidáig. Legalábbis ebben a verzióban. Captain Hollywood Project és az Only with you (Faze 2 remix). Akik imserik az eredetit, biztos elcsodálkoznak. Teljesen más a kettő. Az egyik egy populárisabb, a slágerlisták meghódítására készült változat, a másik pedig egy teljesen korát meghazuttoló darab, mely nuygodtan megállhatta volna a helyét akár 10 évvel később is.
Az olaszok és a németek jártak az élen a dancefloor szcénában. Ki ne emlékezne Usura - Open you mind-jára




vagy éppen a Deadly sins - We are going on down-jára, ami már szinte kemény technonak számított.:-DD




Mondjuk ezt a szót először akkor hallottam, mikor a U96 - Das boot-ját felkonferálták az egyik Danubius slágerlistában 1992-ben.




Ez utóbbi azt is elhitette velünk, hogy a szerelem vak, vagy legalábbis nem lát színeket :-DD




Kétség nem fér hozzá, imádtam ezt a dalt. Főleg ebben a kevésbé ismert verzióban. Meg is vásároltattam anyuval a U96-Replugged című albumát kazettán, a piacon. 700 forint volt és mikor betette az ürge, hogy azért hallgassunk bele, sokkolta a szülőket, mert épp egy "durva" résznél sikerült a magnóba illeszteni.
Csak említésképpen az akkoriban debütáló 2 unlimited - No limtjének egy ígéretes remixe.



Említést kell tennem még egy vicces német bandáról. Nem tudom, hogy igazából paródiacsapatnak indultak-e vagy sem. Zenéjükben keverededett a bugyuta vokál és a tökéletes hangszerelés. Nem tudom miért, de teszett. Ők voltak az Edelweiss (Havasi gyopár). S talán a legjobb daluk a Planet Edelweiss.





1993 végén megvettük parabola antennánk. Mondanom sem kell, mennyire vártam. Természetesen a legnépszerűbb csatorna az MTV Europe lett. Egyből ráakadtam péntek és szombat esténként a Party Zone-ra.  Simone kisasszony vezetésével szerintem nem is kívánhattunk volna jobb és színvonalasabb klippeket az elektronikus zene világból. Vettem is videóra őket. Jaj, rengeteget mesélhetnék azokról az évekről, óriási volt. Aztán jött a kőkemény dance floor és a rave korszak, majd a 90-es évek végi teljes átalakulás a trance világába. De ez már egy másik és talán még hosszabb sztori.:-D

Legyen mára ennyi elég.
Ne feledjétek: Lépjetek egyet előre, s hallgassatok sok elektronikus zenét.
Peace & Love

 

2009. június 13., szombat

No title

Csak a miheztartás végett:
Épp Sharam szettjét hallgatom a Radio538-on, és az a baj, hogy kiürült a borosüveg. Van még fél pohárnyi, szóval gyorsnak kell lennem, nem beszélva arról, hogy hajnali fél 3 van.
Mostanában kevesebb időm van zenét hallgatni, inkább csak a 7végékre szorítkozom. Egyre több az olyan rádióműsor, melyet érdemes meghallgatni, de általában döntenem kell, hogy éppen melyiket is válasszam. Vagy inkább úgy fogalmazok, hogy melyikre van időm. Néhány évvel ezelőtt nem hagytam volna ki egyetken GDJB-t vagy egy ASOT-ot, manapság alig hallagtom őket. Talán, ahogy öregszem, kicsit a letisztultabb, laikusok számára nehezebben emésztető elektronikus zene felé hajlok.
Az előbb említett két műsorból tényleg már csak az igazi gyöngyszmeket ragadom ki.
Viszont szombat esténként a Dance departmentet mindíg meg kell hallgatni. Ha nem megy akkor és ott real timeban, akkor viszahallgatom a hét folyamán. Érdekes ez, hisz nagyon sok benne a progresszív, a technos, illetve a minimál elem. Ha a line upot vagy a tracklistákat megnézzük, nem sok populáris dolgot találunk. De mégis valahogy megérint a tiszta hangzás, a mély basszusok, vagy épp a zene megfoghatatlansága. Különösen érdekes, hogy ez a műfaj teljesen mást mutat otthon hallgatva, mást fülhallgatóval, és mást egy klubban 20-30 ezer watton.
Nem rajongok különösebben a technoért, de múltkor Paul Kalkbrenner mixe nagyon megfogott. Róla azt érdemes tudni, hogy egy 2008-as film a Berlin calling főszereplője, illetve a zenéjét is ő szerezte. Sajnos nem láttam még a filmet, de érdemes megnézni! Visszatérve a mixre, rám nagy hatással volt. Az ember képes úgy kitombolni lelki bajait, hogy meg sem mukkan, meg sem mozdul, csupán a zenével levezet, vagy inkább kiad magából mindent. Viszont ha egy buliban dübörögne, biztos, hogy véget nem érő tombolásba kezdenék.
Tényleg, ha az ember igazán átéli a zenét, igazán befogadja, nem szükséges sem alkohol, sem drog. Szerintem igenis képes a zene az embert átröpíteni egy másik dimenzióba. Azt hiszem kétszer voltam a totális összeomlás határán buliban (azért, mert halálra ughráltam magam), szal a Szigeten Paul Oakenfoldon, mikor felcsendült a Peter Martin féle Perfect Wave, illetve még a gödöllői Pince Klubban, mikor a záróbulin BT - Mercury & Solace került a lejátszóba. Tényleg őrület volt.
----Na most már Christian Smith zenél a fülembe, és épp SIS-Trumpetja megy. Látszólag egy lagymatag monoton trombitálás, de mégsem az. Kész..:-D----

Oké, fogmosás, alvás, good night!
Hallgassatok sok elektronikus zenét!
Peace!
:-DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD